Rebecca és Paul szobája egymás mellett helyezkedik el. Amikor hazaértek, percekig nézték egymást. De tudták, hogy ezt nem csinálhatják sokáig, mert lebuknak, hogy későn értek haza. Pedig nem történt köztük semmi, csupán egy randijuk volt idáig.
Rebecca bement a szobájába. Paul is így tett, végül gyorsan elnyomta őket az álom.
Másnap későn keltek fel, főleg Paul. Mikor lement a konyhába, Rebecca már sürgött-forgott a konyhában.
- Gúd mórning.... (Jó reggelt....) - köszönt Paul kialudt szemekkel.
- Good morning (Jó reggelt.) - viszonozta a lány a köszönést.
- Ven did jú get áp? (Mikor keltél fel?) - faggatta a magyar fiú az ifjú "énekesnőt".
- Recently. What would you like for breakfast? There is... egg omelette or hot sandwich. (Nemrég. Mit szeretnél reggelire? Van.... tojásos omlett vagy melegszendvics.)
- Dö hát szendvics iz gúd for mí. (A melegszenya jó lesz nekem.)
- Okay! ^^ Then soon we can have breakfast! (Oké! Akkor hamarosan ehetünk is!)
Paulról tudni kell, hogy nagyon lassan eszik. "Morzsaelszívó" volt a beceneve. Ezt az egyik legjobb barátja adta neki, akire felnézett.
Miután megreggeliztek, rendet raktak, hogy bevágódjanak Mr. és Mrs. Blacknél.
Kb. délelőtt 10 óra volt, mikor elmentek sétálni egyet. Séta közben azonban droidokkal találták szembe magukat.
- What should we do now?? (Most mit csináljunk?) - aggodalmaskodott a lány.
- Áj dont knóv, bát it vill bí fájn (Nem tudom, de minden rendben lesz.) - próbálta nyugtatni kedvesét az ifjú harcos.
Ekkor megjelent Dart Maul, melyre Rebecca kétségbeesett, és elkezdte énekelni a Máj Móment című számát.
- "This is my moment, my moment... It's my time, flyin' high, lime mine..."
Ettől a sith lovag sokkot kapott, és azt se tudta, hova meneküljön, ezért nagy hirtelenjében papírzsebkendővel betömte a fülét, hogy ne érje a fülét tovább a káros hanghatás.
- Well, it's crowd-dissipating - dörmögte a sith harcos.
- Sát áp!! (Fogd be!) - kiáltotta Paul, aki remegett, és készült átváltozni, azonban nem akart ismét csivava lenni.
Ám ekkor két Jedi megjelent.
- Oh my god, where are we? (Te jó ég, hol vagyunk?) - kérdezte a kétségbeesett Rebecca.
- Vell, det vud bí gúd if ví nyú it (Hát, jó lenne, ha tudnánk.) - bólogatott Paul. Ekkor megfordult az egyik Jedi lovag.
- Do you want to help us, or just you're standing around? (Segíteni is akartok, vagy csak itt álldogáltok?)
- Of kórsz (Persze.) - szólalt fel Paul.
- Well then, here are two lasergun, and shoot down the droids with them, we'll deal with the sith (Na akkor itt van két lézerpuska, és lőjétek le velük a droidokat, mi majd elbánunk a sith-tel.)
Elkezdték gyilkolni a droidokat, de az egész olyan volt nekik, mint egy álom. A droidoknak esélyük sem volt. Nem értettek semmit az égvilágon.
- I think we should get home ASAP... (Szerintem minél hamarabb haza kéne mennünk...) - mondta a csaj.
- Okéj (Oké.) - válaszolta Paul.
Gyorsan hazamentek, és mikor betértek Rebecca szobájába, így csendítette meg a lány "enyhe" hangját:
- Has it really happened? (Ez tényleg megtörtént?) - kérdezte.
- Áj dont knóv, bát icc veri ánbilívöböl. Méjbí it vaz dö szekönd dét (Nem tudom, de ez nagyon hihetetlen. Talán ez volt a második randink.) - mosolygott Paul.
- But it was really really strange! What will be tomorrow? (De akkor is nagyon nagyon fura volt! Mi lesz holnap?)
- Hú knóvz... (Ki tudja...) - mondta szerelmének Paul. - Bát áj szink ví sud gó tu bed. (De szerintem tegyük el magunkat holnapra.)
- You're right. Then let's. (Igazad van. Akkor tegyünk így.) - válaszolta Rebecca, és adott egy puszit Paulnak, végül aludni tért.